Ismételten szeretnénk beszámolni arról, hogy mint mindig, júniusban is történt parkkarbantartás, szemétgyűjtés, fűnyírás és a sportpálya is le lett takarítva, a felgyűlt szemét elszállítása is megtörtént.
Folyamatos és mindig aktuális tevékenység a szemét összeszedése és a szemeteszsákok elszállítása, ami rendszeresen meg is történik, bár nem kerül fel minden egyes zsák szemét az „internetre”.
Nem tartjuk feladatunknak, célunknak meg semmiképp a szemetelők, rongálók utáni eltakarítást, rendrakást, ezt önkéntes alapon végezzük, mert szerintünk a táj, a környezet többet ér és érdemel, mint ami jelenleg ott folyik.
A közterületnek nyilvántartott egykori Lelovics kert, jelenleg Szabolcs Emlékpark, rendbentartása – ami a szemét eldobását és összegyűjtését illeti – egy közös feladat lenne. Az egyesületünk feladata abban állna, hogy közösségi szinten szemléletváltozás történjen a szemét jellegével és kezelésével kapcsolatosan. Meg kell tanulnunk, hogy a park nem az a hely, ahol elhelyezzük a magunkkal vitt élelemnek és italoknak a csomagolását, nem ott fésüljük a kutyánk szőrét, ha mégis akkor nem hagyjuk ott csimbókokban a szőrt, nem törjük össze az ott elfogyasztott ital üvegét, hogy utána megsérüljön valakinek a lába, kilyukadjon az arra biciklizőnek a kereke stb.
Azt a hozzáállást már minősíteni sem tudjuk, hogy újabban kutyafuttatónak használják a teret, van aki egyenesen „illemhelynek”, a „potyadékot” az út közepén maguk után hagyva. Volt olyan is, hogy a forrásból kellett a kutya-„gumit” kitakarítani. Újabban közvetlenül a forrás melletti kis vízgyűjtőbe beengedik a kutyagazdák kedvenceiket, ott tapicskolnak és fürdőznek a kutyák. Arra biztosan nem gondolnak a kutyatulajdonosok, hogy az arra sétáló emberek lemossák abban a vízben az arcukat, kezüket, kisgyerekes szülők odaengedik a gyereküket a vízzel játszani, és sejtelmük sincs, hogy néhány perccel előtte kutyafürdőhely volt az a víz. Jó lenne, ha nem a tiltás miatt nem engednék mindezt meg, hanem a jóérzés miatt, a másokra való tekintettel, még akkor is, ha nincsen idegen a közelben, aki esetleg mindezt látná vagy rászólna.
Köszönjük, hogy még mindig használhatóak a kihelyezett padok és bízunk abban, hogy tisztában vagytok azzal, hogy értetek és nektek vannak kihelyezve. Köszönjük, hogy egy olyan kincsként viszonyultok a parkhoz, mint a saját kertetekhez, udvarotokhoz.
Terveink vannak a park fejlesztésével kapcsolatosan, ami ténylegesen a feladatunk, folyamatosan tárgyalásban vagyunk a várossal, képviselőkkel, de a megvalósulás pályázati források elnyerésétől is függ. De addig is, tegyük természetessé, hogy vigyázunk arra, ami ott van: a helyre, az eszközökre, növényvilágra, és a vízre.
0 Comments